/Szóval itt van amit ígértem. Bevallom, mikor a legutóbbi hozzászólásokban valakik azt írták, hogy várják az OVA-t, akkor előbb gondoltam volna Országos Vadállományvédelmi Alapítványra, mint az igazi jelentésére, mint az később kiderült, egy animés barátnőm volt olyan kedves felvilágosítani :'D Hát na, nem mozgok ilyen körökben :) Na nem is tartalak fel titeket, jó.... szórakozást :') Az új szereplő meg csakis egy ember kedvéért van, remélem értékeli majd/
Ahogy az új történet kezdődött
- Az istenért nem tértünk be
ahhoz a benzinkúthoz!
- Lee Jae Hwan!- fordultam a
kocsiban mellettem ülő fiú felé- A te szádat az előbb komolyan elhagyta valami
olyasmi, ami nagyon hajaz a szitkozódásra?- nyúlt meg az arcom- Talán van egy
pezsgő a csomagtartóba, kibontsuk?
- Csak foglalkozz a problémával-
morgott.
- A probléma…- ütöttem a
kormánykerékre- Orvosolhatatlan. Szóval jobb lesz, ha most kiszállunk a
kocsiból, és gyalog folytatjuk…- bólogattam a magam meggyőzésére is.
- Hallgatnom kellett volna az
első megérzésemre veled kapcsolatban.
- És mégis, mi volt az?
- Hogy ez a csaj kész csődtömeg!-
sóhajtott fel, majd elvigyorodott- De a legcukibb csődtömeg- borzolt bele a
hajamba, de elcsaptam szinte azonnal a kezét.
- Mindjárt elhányom magam!-
fogattam a szemem direkt túljátszva- Na induljunk, vagy nem érünk oda soha az
életben…- majd kipattantam az erdei útra, bezártam az üres tankkal
rendelkező kocsit, amit még a reptéren béreltem, és nem túl sok benzin volt
benne, majd beszívtam a levegőt.
- Furcsa, nem igaz?- mosolygott.
- Mi?- néztem rá furán.
- Gyerekkorod óta nem voltál
idehaza, ugye?- biccentette félre a fejét legjobb barátom.
- Igaz- mosolyodtam el
kényszeredetten- Nem is emlékszek már rá. El sem hiszem, hogy tényleg
visszajöttem. Ilyen öreg fejjel teljesen más…
- Csak 22 vagy. Mégis, mitől
szenvedsz?
- Csak mert te idősebb vagy egy
kicsit nálam, nem kell lenézni az én koromat! Na indulás!- indítványoztam, és
elindultam a kocsiúton felfelé. Ismerős volt, mégis, mintha most láttam volna
először.
Vagy öt percet haladhattunk,
mikor a fiú lihegését hallottam a hátam mögül.
- Jim, álljunk meg, nem bírom,
pihenni akarok!- nyafogta kicsit.
- A Sorbonne-on nem tanítottak
meg hegyet mászni, vagy mi?
- Eddig azt hittem, ugyanazokra
az órákra jártunk. Megnézhetjük a diplománkban… Biztos lesznek ott számodra is
meglepő dolgok…- nézett rám kicsit szúrósan, mire felnevettem. Igen, a fiúval
Franciaországban hozott össze a sors. Egy csoportban tanultunk a hírneves
egyetemen, ahol végül új életemet kezdtem.
Kezdetben magamba voltam zuhanva,
senki felé nem mertem nyitni, mert féltem, hogy még a végén kiderül róluk, hogy
titokban egyéb első szerelmeim, és családi ellenségeim… Ha egyszer megtörtént,
miért ne lehetett volna még egyszer? Sokáig hordoztam magamban a tüskéimet. De
egyedül voltam. Hajamat, hogy senki ne ismerjen meg, vállig érőre vágattam, és
vörösre festettem. Szemezgettem a plasztikai sebészettel is, de végül
elvetettem az ötletet. Arrafelé senki nem ismert rám, senki nem tudott rólam,
hogy ki lehettem. Eltűnhettem a nyilvánosság elől. Senki nem volt rám kíváncsi.
És én sem voltam senkire… Bár párszor majdnem felhívtam a nagybátyámat… végül
nem tettem meg.
Ekkor futottam bele Ken-be,
koreai nevén Lee Jae Hwan-ba, aki szerintem azonnal missziójának tűzte ki, hogy
mosolyt varázsoljon a jégkirálynő – alias én- arcára.
Beletelt neki egy kicsi időbe, de
a fenébe is, olyan kitartó volt, hogy sikerült neki, így a második évre már
szinte elválaszthatatlan barátok lettünk, és tényleg ismertük egymás
gondolatait. Nem emlékeztetett egyik régi barátomra sem, így még csak nem is
fájt.
Persze néha eltűnődtem, hogy mi
van a régi életem résztvevőivel, de… leszorítottam őket jó mélyre, és nem
akartam rájuk gondolni, még ha ez nem is sikerült mindig. Sőt, elég sokszor
megjelentek álmaimban. De ilyenkor csak megráztam a fejemet, és léptem tovább,
mígnem majdnem teljesen eltűntek.
Képes voltam továbblépni, egy új
ember lettem.
És hálás voltam ezért Ken-nek, az
örök optimista, a kis mosolygó, bolondgombának.
Aki beleegyezett, hogy elkísér
Dél-Koreába, mikor kellőnek éreztem az időt, egy kis idővel az első diplománk
kézhez kapása után.
Igen, csak 22 voltam még, ő meg
23, de teljesen úgy éreztem, hogy minden, ami itt történt, az csak egy
kisgyerek felnőtté válásához szükséges lépések voltak.
És tudtam, hogy bölcs döntést
hoztam azzal, hogy akkor eljöttem. Nem bántam, ha volt is olyan, ami hiányzott
azóta is.
Most tél vége volt, a föld egy
kicsit nedves volt, a sok elolvadt hó után, nem voltak a fán még levelek, de a
levegőn néha érezni lehetett, hogy már tényleg készülődik a háttérben a tavasz.
Néhol pocsolyákat kellett kerülgetni, de igyekeztem tisztán tartani a cipőmet.
Kényelmes volt, mégis igyekeztem
ma csinosan felöltözni. Ma fontos volt az első benyomás. Kicsit izgultam is.
Már a fejemben egy csomószor eljátszottam, hogy mit fogok mondani.
- Ne izguljál már, mindenkit
leveszel a lábáról, csak mosolyogj rá. Biztos, hogy belemegy az üzletbe. Hisz
amit ajánlasz… az nagyon is előnyös…- bólogatott, átkarolva a vállamat, ezzel
rám nehezedve, nekem megnehezítve a kaptatót felfelé.
- Tudom, de…- ebben a pillanatban
elállt a szavam, mert belebotlottunk egy szakadozott sárga szalagba, ami egy
kerítésre lehetett egykor ragasztva. Mögötte meg…
- Komolyan emiatt a romhalmaz
miatt jöttünk idáig?- nézett nagyot Ken is mellettem, előre is mutatva.
- A fele megvan…- morogtam az
egykori épületet szemlélve. Nem látszott túl jól a kerítéstől, de nekem az
elmémbe volt vésve a romokban heverő, és néhol még lángokban is álló épület. Ez
volt az, amit sosem tudtam volna elfelejteni.
- Minek kell ez neked? Ennél
jobbat is építtethetsz!- nézett rám- Lehet, hogy ebbe kár az energia és a pénz…
- Ezt már megbeszéltük! Történjen
akármi, meg fogom venni ezt az épületet, és felújíttatom!
- Úgy hallottam, el van átkozva.
Ebben az iskolában négy vagy öt éve, nem is tudom, furcsa dolgok történtek. Itt
halt meg egy lány. Meg előtte még pár gyerek. Talán te ne tudod, nem éltél itt,
mondjuk én sem, de… biztos, hogy kell ez nekünk?
- Nekem kell. Hogy neked, arról
honnan tudjak?- vontam fel a szemöldökömet.
- De Jim…- ez volt a bevett
elnevezés, amit rám aggatott- Van valami konkrét ok, amiért a Saint Germain
kastélyt akarod megvenni?
- Just for fun!- vontam vállat-
És már elhatároztam, kell nekem. Szerinted mi másért beszéltem volna meg a
dolgot az ingatlanközvetítővel. Most lehet, hogy állami kézen van, de… Ne
sokáig. Mert most megveszem.
- Nem tudom, hogy mit kezdesz
vele majd!
- Elmondtam. Akkor, amikor
megkérdezted, hogy mi a tervem az életben. Talán akkor beszéltünk… harmadszor
az életben.
- Te nem tudsz elvezetni egy
iskolát, annyi szent!
- Honnan veszed? Megvan a képzettségem!- vágtam vissza.
- De a tapasztalatod nem!- rázta
a fejét.
- Azt majd meglátjuk. Az én
iskolám amúgy sem elit iskola lesz. Egy árvaház…
- Tudom, hogy most nagyon
jótékonykodni akarsz, és ezt támogatom is…. okés! Feladom. Ellened nem indulok
csatába!
- Helyes!- mosolyodtam el, és
elővettem a kis papírkámat, amire felírtam, hogy milyen érveket kell felhoznom
az ingatlan közvetítőnek, akinek nem is olyan sokára meg kellett érkeznie, hisz
itt beszéltünk találkozót.
- Te jó ég, az egy farkas?-
visított mellettem Ken, mikor reccsent egy ág, mire ugrottam egyet, és kiejtettem a papírt a kezemből,
amit a feltámadó szél elfújt.
- A fenébe, Jae Hwan, normális
vagy? Itt nem élnek farkasok!- majd a papír után néztem, ami már a kerítés mögé
került- Hozd vissza!
- Én nem! Tilos átmászni, itt a felirat!
- Te és ez a francos
szabálytisztelésed! Nem semmi!- majd a kezébe nyomtam a kistáskámat, és
felnéztem a fakerítésre. Másfél méteres volt csak, és meg lepetett támasztani
rajta a lábamat, így megkapaszkodtam, felhúzódzkodtam, és igyekeztem a tetején
mászni, átlendítve a lábamat, de ebben a pillanatban kocsi fékezés zaját
hallottam. Ahogy a fejemet odakaptam, úgy vesztettem el az egyensúlyomat, és
csak azt éreztem, hogy újra a földön kötök ki, hogy a fenékcsontom bánta a
leginkább. Csoda, hogy nem reccsent bele.
RIP szép ruha és cipő… ennyit a
jó benyomásról. Kellett a francnak az a papír- túrtam bele frusztráltan a
hajamba, ezzel azt is széttúrva… pedig ügyeltem arra is, hogy nézzen ki
valahogy.
- Kisasszony, jól van?- kérdezte
angolul a férfi, akinek a lábát meg is láttam közeledni. És ebben a szintben
két autót láttam meg egymás mellett. Minek ide két ember?
Jae Hwan sem nagyon segített ki,
mert épp azzal volt elfoglalva, hogy ne fulladjon meg a röhögéstől, amit
szerencsétlenkedésem kiváltott.
- Na, hol az európai liba, aki
még szintén pályázik az épületre?- hallottam meg ekkor egy másik hangot, kicsit
ingerültebbet az előzőnél, koreai nyelven- Ez a kupac a földön?
Ez meg mégis mit képzel?
- Koreai vagyok, és nem egy
madárfaj!- pattantam fel ingerülten, de közben inkább az outfitem rendezésével
foglalkoztam. A világos nadrágom tiszta kosz lett. Még jó, hogy nem egy
pocsolyába pottyantam.
- Azt hittem, nem hazai a
kisasszony, hisz angolul kommunikáltunk!- nevetett az ingatlanos, mire dühösen megforgattam a szememet, fenekemet
porolva.
- Ó, egy levél- lépett mellém a
barátom, és a hajamat kezdte el piszkálni.
- Ó, egy szerelmespár!- mondta az
előbbi gúnyos hang- Biztos romantikus üdülőközpontot akarnak nyitni, én nem
hagynám ezt nekik…
- Na jó, elég volt!- állt elém
Ken- Nem egy liba, hanem egy értelmes, Sorbonne-on tanult koreai hölgy, és nem
üdülőközpontot akar, hanem egy árvaházat, és…- ebben a pillanatban a vállára
tettem a kezét, és mellé léptem.
- Sajnálom, hogy nem tudtam
emiatt a jelenet miatt bemutatkozni, akadt egy kis problémánk a kocsival is, lerobbant- néztem az ingatlanos arcára, nyugalmat
erőltetve magamra, felmérve, hogy kicsit olyan, mint egy jól lakott napközis-
Csak egy fontos papíromat elfújt a szél, amúgy nem akartam volna engedély nélkül felmászni és… és… és…- nem tudtam folytatni, mert azt hittem
azon nyomban elájulok. Mert megláttam, hogy ki áll a férfi mögött. És komolyan
azt hittem, hogy képzelődök. Nem, az nem lehet… Ez nem lehet ő… Nem ismertem
fel volna a hangját? Igaz, azóta mennyi dolog történt. Megváltozott egy kicsit…
férfiasabb lett. Hisz eltelt pár év, te jó ég! És megint szőke…
Látszólag őt is meglepte, hogy
engem lát, mert a szeme majd kiesett a helyéről. Én meg egyre jobban szorítottam
Ken karját. Nem, ez nem lehet! Csak egy délibáb!
- Ó, igen, elfelejtettem
említeni, hogy van még egy érdeklődő is az épületre…- nevetett az ingatlanos.
- Jim, mi a baj, talán ismered?-
simított kezemre a mellettem álló fiú, mikor látta, hogy még mindig a szőke
hajú férfit bámulom.
- Nem, nem ismerem…- motyogtam,
de közben a rosszullét kerülgetett. Olyan szépen indult ez a nap!
- Valóban nem találkoztunk még…-
mondta a fiatal férfi is ráfintorogva Jae Hwan engem simító karjára, majd a
kezét nyújtotta felém, koreai szokásokkal ellentétben kézfogásra- A nevem… Lee
Byung Hun.
Lassan felé nyújtottam a karomat,
és mikor hozzáértem, úgy éreztem, hogy ezerfelé robbanok. Valahogy így
kezdődött az egész történetünk. Csak akkor a kézfogás helyett a földre
rántottam. Most már felnőttesebben kell viselkednem.
- Yoo Ji Min…- motyogtam.
- Nagyon örvendek… Vagyis annyira
mégsem. Nem örülök, hogy konkurenciám akadt…
- Én úgy tudtam, hogy eddig nem
érdeklődött senki az épület után. Ezért én sem számítottam ilyesmire…
- Nekem is furcsa is volt, hogy
egyszerre két oldal is érdeklődik az épület után. De nézzék meg. Aztán majd döntenek-
csapta össze a kezét az ingatlanközvetítő.
- Ha a pénz számít, akkor…-
kezdtem volna.
- Nem csak az… illeszkednie kell
a felújítási tervnek az ország imázsához és a környezethez. Valóban egy
árvaházat akarnak csinálni?- nézett felém a középkorú férfi, mire meg
bólintottam- Maga meg egy ingyenes középiskolát?- nézett a másik érdeklődőre.
- Igen- fordította el a fejét a
fiú is.
- Milyen jótékony társaság! Na
induljunk… mindjárt keresem a kulcsot…- majd elkezdett kotorászni a táskájában,
előre sietve.
- Minden rendben?- simította meg
a karomat Jae Hwan aggodalmasan- Nagyon sápadt vagy.
- Semmi baj, Ken, csak…
- Ken?- nevetett mellettünk
kicsit gúnyosan a szőke férfi… Byung Hun- Te meg Barbie?
- Na idefigyeljen, maga…!- estem
volna neki, mire mélyen a szemembe nézett és belém akadt a szó. Milyen rég
volt, hogy ezekbe a szemekbe néztem. Tényleg olyan, mintha semmi nem történt
volna kettőnk között. Ő tényleg úgy tesz, mintha most találkoztunk volna
először, ahogy kértem azt tőle… Byung Hun-ként mutatkozott be. Hát elengedte
Sun Ah-t teljesen, nem fáj neki ez a név. Nyilván nincs már L.Joe sem… egy
teljesen más ember. És az ujján…- Maga házas?- bukott ki a kérdés belőlem,
ahogy megláttam a karikagyűrűt.
- Mi köze hozzá?- lett feszült,
és a háta mögé dugta a kezét.
Ökölbe szorítottam az ujjaimat.
Mit képzeltél, Yoo Ji Min? Hogy emlékezik rád, egy gimis szerelemre? Egy első
szerelemre. Örülj neki, hogy elfelejtett! Ne siránkozz, hiába néz klasszisokkal
jobban, mint arra emlékeztél.
Nem mintha nem lettek volna nekem
is párkapcsolataim ezalatt az idő alatt. És nem csak a szájrapusziig jutottunk.
Nem kellene ennyire… féltékenynek lennem. Nem, nem vagyok féltékeny. Ez egy
seggfej hapsi, aki a múltban is ugyanilyen volt. Egy percet sem érdemel az
időmből.
Koncentrálj! Ő csak egy akadály,
amit le kell győznöd, hogy megvalósíthasd az álmodat… de valahogy
elbizonytalanodtam, hogy alig értem vissza, máris megtalált a múltam. Vajon
véletlen? Vagy a sors már megint szórakozik?
- Igaz, nem az én dolgom,
bocsásson meg!- néztem el egy másik irányba.
- Csak menyasszony!- bökte ki,
mintegy kényszeredetten, kicsit magyarázkodva.
Nem tudom, ez miért töltött el
egy kis megkönnyebbüléssel, ugyanakkor miért fájt. Olyan hülye vagy, Ji Min… Ne ess kétszer ugyanabba
a hibába. Már túltetted magad rajta. És ő is rajtad. Mégis, miért van
mindkettőtök szája szélén egy alig látható kihívó mosoly?
Nem, az nem lehet…
- Majd megengedem, hogy
kibéreljék a kastélyomat, az esküvőre!- vontam vállat, és élveztem, hogy ilyen
lazára sikerült ez a mondat.
- Ez aranyos. De ez a kastély az
enyém lesz!
- Öhm, Jim, nem akarunk menni, az
ajtót kinyitották!- vakarta a tarkóját mellettem Jae Hwan, nem értve a neki
ismeretlen férfivel történő szempárbajomat, de én nem vettem le róla a
szememet.
- De, megyünk…- mondtam, és
elindultam volna a fiú után, aki lelkesen törte az utat át, a már nyitott kapun, ha nem ragadta volna meg a karomat a szőke férfi… Még mindig furcsa volt
rá egy huszonéves, te jó ég, huszonhárom éves férfiként gondolni, és nem egy
éppen felnőtté vált fiúra. Ahogy én sem voltam már egy kislány, akit
ráncigálhatott.
Ezért elég hideg tekintettel
néztem vissza rá.
- Véget értek a rémálmok, Jimmy?-
suttogta, hogy senki ne hallja.
- Maga meg miről beszél, főleg
ilyen közvetlen hangnemben?- húztam fel az orrom, hiába akartam rázúdítani a
kérdéseimet. Hogy mi van Sapóval és Suzy-val, hogy mi van Jessie-vel. És a
többiek? Henry-t látta azóta? Ismerem a menyasszonyát? De nem tehettem. Akkor
felszakadt volna a seb, legalább palástolnom kellett, hogy nem jelent semmit.
- Ugye tudod, hogy ez a hely a múlt…?-
nézett mélyen a szemembe.
- Mától a jövő… Mi lenne, ha
tisztességesen játszanánk ezt le?
- Tisztességesen?- nevetett fel-
Tudunk mi olyat?
- Hát… még csak most ismertük meg
egymást. Szóval ez egy megválaszolatlan kérdés… még- húztam számat én is félmosolyra.
De csak addig, míg meg nem rántotta a kezemet, és így neki nem estem szinte a
mellkasának. Olyan közelről néztünk farkasszemet, hogy éreztem a leheletét.
- Fognak még meglepetések érni,
kislány, annyit elárulhatok…- vigyorgott továbbra is, majd eleresztett, gyorsan
megpördült, és ő is besétált a nyitott kapunk, a romok felé, amiből a jövőt
akartam megépíteni. Ahogy ő is. De kettőnk jövője vajon épülhet egyazon talajon?
- Azt kötve hiszem… Lee Byung
Hun…- suttogtam a hátát nézve. Már megint.
Nem, drágaság, ezúttal nem te
fogsz győzni. Most én fogok!- gyorsan utána siettem, és felzárkóztam. Csak egy
horkantással vette tudomásul, hogy most nem mögötte haladok, hanem mellette.
Az hogy ismét belé szaladtam… az
ég ajándéka? Az ég büntetése? Az ég megpróbáltatása?
Fogalmam sem volt, de kíváncsi
voltam. Jobban, mint kellett volna.
Hát akkor játsszuk le!
VÉGE (?)
Lehet, hogy magyarázattal tartozom... szóóóval, először is nem ezt terveztem a végére amikor elkezdtem írni, de valahogy mégis ez lett belőle, amit nem bánok.
A közepefele ennek a történetnek kicsit csalódott voltam, mert nem ilyet akartam írni, és nem is tudtam, mit kéne végül kihozzak belőle, de a végefelé visszanyertem a kedvemet. De még akkor megfogadtam, hogy nem írok soha többet fanficit, mert a szereplők nagy része valós, és bárkit ezekből kinyírni, vagy egyéb dolgokat tenni, nekem kicsit olyan vudus dolognak tűnik - lincseljetek meg, ha nem- nekem nem ment teljesen elvonatkoztatni a valós személyiségüktől... persze, tudom, erről szól egy fici. Azért írtam, mert kíváncsi voltam, milyen érzés. Amúgy jó volt, igazán élveztem, de jobban szeretek mégis saját szereplőkkel írni akármit is.
Ennek ellenére... nagy valószínűséggel, és nem azonnal, de fogok írni ennek.... *dobpergés*
Egy második évadot.
És nem, nem úgy mint a GP-nek, hogy sehogy. A GP-vel az volt a baj, hogy ott eléggé elvarrtam (szerintem) a szálakat, és hiába van a folytatáshoz ötletem, lehet, hogy elrontanám (biztos). Ezt meg jobban elrontani nem lehet :'D úgy értem vannak kiaknázatlan lehetőségek a történetben, és már egy komplett történet van a fejemben, de nem fogom azonnal elkezdeni, mert most ki mell menekülnöm egy kicsit ebből a történetből egy másikba, nehogy túlságosan elegem legyen a szereplőkből, és most bárkivel megtehessek bármit.
Ennek ellenére... nagy valószínűséggel, és nem azonnal, de fogok írni ennek.... *dobpergés*
Egy második évadot.
És nem, nem úgy mint a GP-nek, hogy sehogy. A GP-vel az volt a baj, hogy ott eléggé elvarrtam (szerintem) a szálakat, és hiába van a folytatáshoz ötletem, lehet, hogy elrontanám (biztos). Ezt meg jobban elrontani nem lehet :'D úgy értem vannak kiaknázatlan lehetőségek a történetben, és már egy komplett történet van a fejemben, de nem fogom azonnal elkezdeni, mert most ki mell menekülnöm egy kicsit ebből a történetből egy másikba, nehogy túlságosan elegem legyen a szereplőkből, és most bárkivel megtehessek bármit.
Igazából a következő hosszú történetem rendhagyó lesz, és igazából azt akartam megírni ehelyett. Tavaly ilyenkor írtam meg az első fejezetét és csináltam blogot is hozzá. De végül nem mertem elkezdeni, mert a tudásom is hiányos volt hozzá. Tudjátok, vagy nem tudjátok, szeretek utána nézni a dolgoknak, hogy akkor hogyan is van pontosan.
De már kellően eleget tanultam a témáról talán, hogy nem hülyeséget fogok leírni :)
Ezek után már szerintem mindenki hülyének néz, hogy miről is akarok én írni... Nos, ha érdekel titeket egy olyan történet, ami szintén koreai témájú, de szintén kitalált szereplőkkel, mint a GP (felőlem akár létező személyt is képzelhettek bele, de én nem nevesítek idolokkal ezúttal), akkor nézzetek be oda is, feltettem az első részt.
Sokat gondolkoztam, hogy a téma drámaibb legyen, van inkább vicces-mókás, de mivel ez a vége felé már elég komoly lett, most inkább ez utóbbira szavazok, de... ismertek, szóval minden lesz benne :)
És ehhez még csak annyit tudok mondani, hogy... tényleg nagyon sokat segített és nagyon jól estek a hozzászólások, azok vittek mindig tovább, és hogy tudtam, hogy ennyien olvastátok, és szerettétek. Ti vagytok a legjobbak :) Köszönöm ♥
/Esetleg ha van valaki aki nagy kedvencetek, és szívesen viszont látnátok a második évadban, írjátok meg nyugodtan, van pár szerep, akit még nem tudom, kire osztanék, és talán pont illik majd :) Ez a legkevesebb, amit megtehetek értetek :)/
És ehhez még csak annyit tudok mondani, hogy... tényleg nagyon sokat segített és nagyon jól estek a hozzászólások, azok vittek mindig tovább, és hogy tudtam, hogy ennyien olvastátok, és szerettétek. Ti vagytok a legjobbak :) Köszönöm ♥
/Esetleg ha van valaki aki nagy kedvencetek, és szívesen viszont látnátok a második évadban, írjátok meg nyugodtan, van pár szerep, akit még nem tudom, kire osztanék, és talán pont illik majd :) Ez a legkevesebb, amit megtehetek értetek :)/
És mivel egész végig nem szerepelt mosolyogva a képeken:
|
Mert van az hogy ahanyszor Kenrol olvasok barmit akkor mindig egy vizitunder jut eszembe? :"D(ezt muszaj volt megjegyeznem)
VálaszTörlésUgy ereztem hogy megjelenik a nyomija...fuuuu
Eseses lesz masodik evad? *-* uristen ez feldobta a napom...
Egybekent en Nielt latnam barmilyen szerepbe de ebbe a tortenetbe nem annyira illik bele szegenykem... hisz o olyan kis cuki nyomi akit nem nagyon tudnek elkepzelni valami "kemenyebb" szerepbe
Na mindegy a lenyeget leirtam mar az elozo reszhez is, de azert elmondom megint hogy egy elmeny a torteneteidet olvasni es az uj blogodon sem fogsz megszabadulni tolem :D
Aztan majd ennel a tortenetnel is varom a "Come back"-edet :)
Tovabbi szep reggelt/ napot/ estet!
Vizitündér, basszus XDXDXD Jó, ezen most jót nevettem. Én igazából még nem gondolkoztam ezen, de most, hogy mondod... :D
TörlésIgen, muszáj volt megjelenni a nyominak, és igen, itt most nem tudom abbahagyni.
Hát Niel... igazából ebbe is többet akartam szerepeltetni őt is meg Ricky-t is, de valahogy tényleg nem illet nagyon hozzájuk. mindenesetre a második évadot nem tervezem ilyen komolyra, vagyis igazából ezt sem terveztem, így...:) majd meglátjuk, mi lesz. Igazából ezek közül a szereplők közül sem fog szerintem az összes megjelenni, mert akkor már túl sokan lennének :D
Hát örülni fogok, ha a kövi történetem is tetszeni fog. És... köszönöm, hogy írtál :)
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésSzia! Én egy picit lusta kommentelő volnék, bocsi hogy csak most írok :( De! Nagyon jól írsz így tovább! Nekem kifejezetten tetszett ez a komolyság, lövöldözés, rablás, stb.... Nekem az ilyenek jönnek be. Annak nagyon örülök hogy lesz 2 . évad! Én szerettem volna ha Jimin benne lett volna de ugye a főszereplőt is Jiminnek hívják... Na mindegy! Lehetne Rap Monster, J-hope, Suga, Zelo, Yongguk. Én őket tudnám elképzelni. És várom a 2 . évadot! :)
VálaszTörlésSzia! Ó, semmi baj, örülök, hogy most írtál :)
TörlésIgazából én is szeretem az ilyen témákat, azért írtam ilyesmit... eleinte féltem tőle, hogy nem tudom jól megírni, de aztán... valahogy csak sikerült :)
Az igazat megvallva, én is bele akartam írni Yongguk-ot, csak aztán vacillálok még, hogy nem lenne e ő túl szexi ide :'D Jimin... óóó, azzal semmi baj, ha egyforma neveik vannak, sőt! :) Majd meglátjuk!
Köszi, hogy írtál :)
Én követelem a második évadot!><
VálaszTörlésBocsi a követelőzésért, de nagyon tetsziiiiiik ez a fici.:3 És olyan nagyon jól írsz, hogy én ezt évekig eltudnám olvasgatni.>< Olyan ügyesen meg tudod írni, hogy az már művészet.^^ Nagyon várom a második évadot.*3*
Hehe, az még nem most lesz azért... :) De örülök, ha ennyire tetszett, és hogy tetszik, ahogy írok. Ne mondj ilyeneket, mert elpirulok, és nem áll jól... :D majd azért ha jön az ihlet újból, elkezdem ezt is! :)
TörlésÉn is várom már a 2.évadot, remélem hamar tudod hozni, bár most a Kékszemu is kárpótol :33
VálaszTörlésA kérdésem annyi lenne, hogy a 2. évadban más szereplokre lesz helyezve hangsúly, vagy marad Jimmy a foszereplo? :D Az egész toréneted fantasztikus lett és semmit sem rontottál el benne!! :) nagyon régen olvastam olyan sztorit, ami ennyire megfogott volna, amit nap mint nap vártam mikor jon a kovi és amihez (igaz, csak a vége felé kezdtem el) ennyit kommenteltem volna, mivel a komiírásban szornyen lusta vagyok :(( na mindegy, számíthatsz rám a 2.évadban, valamint a Kékszemu torténetet is kovetni fogom<3 :))
Szia! :)
TörlésNagyon örülök, hogy tetszett a történet, és annak is, hogy írtál!
Hát egyszerre nem akarok sok történetet írni, mert akkor sokat kell várni az új részekre... Igen, a következőben is ők lesznek a főszereplők, vagyis Jimmy és természetesen az elfuserált szőke herceg sem maradhat el, és úgy jönnek még pluszba szereplők, akik nagyon fontosak lesznek. (Ismétlem: nagyon XD) Kétszer nem lövöm le ugyanazt a poént, szóval az alapkonfliktus itt más lesz egészen...
Remélem közben a másik történetem is tetszeni fog! :)
Köszi, hogy írtál! :))
Istenem ez szenzációs volt! Ebből egy doramat kéne csinálni, szinte láttam magam előtt a történéseket!!! :DD A vége pedig áááá nincsenek szavak, bevallom töredelmesen nem így képzeltem el a végét, de hát ez így lett tökéletes ahogy van!! :D És 2. évad?? Mikor megláttam nagyon megörültem. Köszönöm h végig izgulhattam a történéseket, ilyen jó ficit még életemben nem olvastam! :D Eszméletlen jól írsz, várom a további sztorikat is, és olvasni is fogom!!!! :D :D
VálaszTörlésAz utóbbi hozzászóló vagyok, ez lemaradt bocsi. xd :D Ha nem bánod megoszthatom a blog előzetes videóját facebookon, hogy minél többen megismerjék a szenzációs történeteidet? :D
VálaszTörlésSzia! :) Hát köszönöm a kedves szavakat, valami eszméletlen jól esnek :D Hát én is megnézném egy doramában :D Igazából én sem így képzeltem el a végét, csak így alakult a történet, amúgy nem lett volna neki második évadja :D
TörlésJaj, tényleg annyira örülök, hogy ennyire tetszett!
És omo, hát... ha gondolod, nyugodtan oszd meg... bár az a vidi fedi minden videó szerkesztői tudásomat, ami egyenlő a nullával... :')
Köszi, hogy írtál :)
Megint itt!:D Szia ismét!
VálaszTörlésNem birtam ki es meg gyorsan elolvastam ezt is es hat juuuuuuuj meg jobban imadom. Kivancsi vagyok mit fogsz kihozni a masodik evadbol. Nagyon-nagyon kivancsi. Ez tenyleg egy advent lesz... vag lehet inkabb bojt:''DDDD En es a hasonlataim...:'D A vegen kerdezted hogy kit latnank szivesen. Nya egyet tippelhetsz:DD Hat Kai termeszetesen. Kivancsi vagyok mi lett az amneziajaval. De ha nem irod bele, azert elarulhatnad az egyetlen 'haromnegyed Team L.Joe' but 'negyed Team Kim JongIn' olvasodnak:'D Haha. Bocsi a zagyvasagomert:(
Nem tudtam elképzelni, hogy mire fel ez a sok email elalvás előtt (mindig küld róla üzit, ha megjegyzést írnak) aztán láttam, hogy megint te vagy. Ez most nem olyan, "na már megint te!" dolog, imádom olvasni a hozzászólásaidat, szóval nagyon örültem, mikor láttam, hogy ide is írtál :)
TörlésÉs... Kai benne lesz. Még nem tudom pontosan mennyire lesz fontos az ő szála, de benne lesz, ígérem :) Szóval egyenlőre nem tudhatsz meg semmit arról, mi lett vele... :D
Köszi még egyszer, és egyáltalán nem zagyvaság... :D
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésNeeeeee! Nem lehet vége! NEEEEEEEEEEEEEEM! A kedvenc ficim :'( az utolsó két részt végig bőgtem és most is itt bőgök hogy vége van annyira fáj :'( és igat tetszik hogy így lett vége de mégis azért bőgök a legjobban hogy így lett vége. Most nem tudom hogy akkor összejöttek e és ettől a szívem szakad meg. A második évadot ugyanúgy velük fojtasd! Hat így nem lesz nyugtom, a szívem itt kalapál annyira ideges vagyok hogy nem tiszta a vége. És az se derült ki mi lett a többiekkel. Azt is tudnom kell ! L.Joe nem vejet el JiMinen kivül más lányt, hisz megigérte ha a sirs ujra összehozza őket akkor lecsap rá. Ahh kérlek ne hagyd itt abba, csinálj hozzá második évadot ugyan azokkal a szereplőkkel. A szívem szakad meg de komolyan :"( kérlek ,kérlek kérlek kérlek kérlek kérlek kérlek kérlek kérlek!!!! Komolyan mondom ez lett a kedvenc ficim és ha tovább olvashatnám akkor... akkor komolyan mondom hogy a nyakadba ugranék örömömben de komolyan. Annyira jó írónak tartalak és az hogy te sokszor nem voltál megelégedve a munkáddal azt felejsd el mert még egy olyan ficit nem olvastam ami ilyen hatással lett volna rám mint ez, hát fürdeni alig birtam rlmenni mert közbrn zakatolt a szívrm izgalmamban hogy most milesz hogy lesz, annyira izgultam. Eggyik ficinél se sírtam, nevettem, idegegeskedtem, izgultam, fangörcsöltem, törtem az agyam ennyire mint ennél. Számomra az ilyen ficik a legjobbak amik ilyen és ennyi érzelmet kicsalnak az olvasóbol mint nállam. És el kell mondanom hogy eddig tényleg ez volt a legjobb pedig nem egyet olvastam már. SZÓVAL NEKEM NE MOND HOGY NEM LETT JÓ EZ A FICI MERT IGENIS KIVASZOTT JÓ! És az hogy a közepénél elkanarodtál... szerintem így kellett lennie, ez a fici így tökély ahogy van, ha meg fojtatod ott ahol abba hagytad ( második évadként) akkor mégtökélyebb lesz ;) ahogy megismertelek ez által a fici által biztosra veszem hogy olyan ötletek jutnának eszedbe amiktől ugyanolyan jó fojtatása lenne mint amilyen eddig volt :D Rengeteg dolgon meglepődtem és nem vártam volna hogy ez lesz ami megint csak azt tanusítja hogy kibaszott jo a ficid. ( mivel megint nagyon sokat írtam a komim másidik felét külön tudom csak küldeni xd )
VálaszTörlés( komim második felvonása xdd)
VálaszTörlésNagyon megilyedtem mikor Suzy és Cap arról beszéltek hogy JiMin nincs már, azthittem meghalt és síró görcs jött rám de aztán megnyugodtam. És az hogy a nagybátyja is túlélte annak is nagyon örültem *_* Meg hogy Kent beraktad a végébe, na vele is sok minden lehetne még a 3. Évadban ,Kai meg elvesztette az emlékeit :O hát ez még egy dolog ami lezáratlan, hát a 2. Évadba erről is lehetne még írni. Tudni akarom mi lett vele. Meg Cap és Suzy közti dolgot is meg még ezer mindent!!!! Szóval követelem a fojtatást, ha nem is most de hamarosan! Please *_* komolyan mondom leköteleznél *_* komolyan egyszerűen nem tudok elszakadni ettől l annyira jó, annyit izgultam rajta hogy az nemigaz meg jókat nevettem idegeskedtem meg még sorolhatnám de ezt már le is írtam :D ahhh most nem fogok tudni aludni annyira a hatása alatt vagyok :'( TE VAGY A VILÁGON A LEGJOBB ÍRÓ, IMÁDLAK HOGY EGY ILYENNEL AJÁNDÉKOZTÁL MEG! <3 <3 azt is imádtam hogy irodalmat is belecsempésztél , nagyon profi munka ;) ah még annyi mindent írnék de egyszerűen nem megy, most levagyok sokkolódva hogy vége. :'( nekem tényleg kell a 2. Évad ,szükségem van rá hogy fojtasd és elvard az elvarratlan szálakat, annyi kérdés van még bennem :"( és az is fáj hogy aztmondtad nrm fogsz többé idolokkal írni, nem teheted :"( nem foszthatsz meg minket ettől főleg hogy ilyen jo íro vagy. Odaképzelni más helyére őket meg nem olyan jó, látnom kell az idol nevét. :( ahh sose fogom elfelejteni ezt a ficit, az biztos hogy még egy párszor újra fogom olvasni. Mát most hiányzik :'( kérlek... tényleg csinálj két évadot, de azt a két évadot ennek a fojtása ként mert tudom kel kivel mi történt komolyan én nem bírnám ki ha a 2 évadot teljesen elkanyaritanád és másokkal írnád , kérlek. :'( akkor jóéjszakát drága legkedvencebb írónőm, remélem elolvasod a kommentem és teljesíted a kívánságom. Nagyon de nagyon hálás vagyok hogy egy ilyen ficit olvashattam ez egy örök emlék nekem, belebésődött az eszembe és a szívembe. Legeslegjobb!!! <3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3
Úristen. Lehet, hogy te a történettől sírtad el magad, én meg ettől a hozzászólástól. Vagyis nem csak ettől, hanem amiket még láttam a blogon több helyen. Remélem elnézed, ha most csak ide válaszolok, hisz ha ,ár végeztél, oda lehet, hogy nem lenne sok értelme :) Hát... először is leköteleztél, hogy olvastad, és azért is mert véleményt is írtál. De még milyet. Még nekem is megjött a kedvem imádni magamat ezek után :'D De most komolyan, fogalmad sincs, mennyire boldoggá tett, hogy ilyen kitörő lelkesedéssel és vehemenciával nyilatkoztál róla, hisz az volt a lényeg, hogy érzelmeket váltsak ki, és ez úgy tűnt, hogy ezek szerint nagyon is sikerült :D Kimondhatatlanul boldog vagyok. Hogy tetszettek a szereplők, a szálak, maga a sztori... jaj, nincs ennél nagyobb boldogság :) És nem kell aggódni, lesz 2. évad, ugyanezekkel a szereplőktől, és ugyanonnan majdnem, ahol ez a +1 fejezet befejeződött. Ennyit elárulok. Lesznek új szereplők, de többségben a régiek, és hiába nem akartam ennyire akciódúsat, az agyamban már az egész összeállt, és itt is lesznek bonyodalmak :D Csak még várni kell rá. Most kicsit el vagyok havazva, mást is írok, ráadásul októberben nyelvvizsgázom koreaiból, így addig 0-24-ben tanulok is rá... De mihelyst letudom azt, ünnepélyesen is megesküszöm, hogy folytatom :) És akkor megtudja a világ, hogy mi lett az elvarratlan szálakkal. És hogy a drága főszereplőinknek az e a sorsa, hogy együtt legyen :) Még egyszer nagyon köszi, hogy írtál, fogalmad sincs, mennyire visszaadta a magamba vetett hitet, amit néha elveszítek. :) Szóval én köszönöm :D
TörlésHehe örülök hogy feldobtak a kommentjeim és hogy hitet öntöttek beléd :D ez is volt a célom :3 meg persze nem is bírtam visszafogni magam egy ilyen jó fici után :D és úristen ezzel a mondatoddal hogy lesz 2. évad most teljesen felvillanyoztál *-* már most tűkön ülve várom de persze türelmesen *---* :D sok sikert a vizsgádhoz, szurkolok :D Aja aja Fighting!!! :DDD <333 "találkozunk" a kövi évadnál ;) :D <3
TörlésKöszönöm. A vizsgám október 17-én lesz, az utána lévő napokban felteszem a következő évad legelső részét, ígérem :D
TörlésSzia!!!
VálaszTörlésNAGYON,NAGYON,NAGYON...(sorolhatnám még) h mennyire tetszik. Támogatom a 2. évadot. Minden nagyon jó... Úgyhogy várom már mikor jön a a 2. évad...
FIGHTING!!!!!
Köszönöm :) elpirultam rendesen.... Hát ígérem, jön majd az a 2. évad, mihelyst levegőhöz jutok most a suli mellett :) Köszi, hogy írtál :)
TörlésSzia! :)
VálaszTörlésKezdeném azzal, hogy nagyon nagyon nagyon sajnálom, hogy csak most írtam. Végigmelóztam a nyarat. És mivel elkezdődött a suli még kevesebb időm volt az első pár héten. De most itt vagyok és készülj. :D
Nagyon szorgalmas voltam a hétvégén és elolvastam az elejéről megint az egészet. Annyira szeretem. Így talán negyedik olvasásra is azt gondolom, hogy ez a legjobban összeszedett és felépített történet amit valaha olvastam. (második helyen a gangnam's princess áll) :'D
Nagyon szerettem az összes szereplőt, leginkább Jimint (meg Chunjit hah nem is tudom miért...még ha annyit nem is szerepelt). Ami amúgy nagy csoda, mert ahogy írtam még nagyon az elején, hogy marhára bajban vagyok a lány főszereplőkkel de őt annyira jól megformáltad, hogy nem lehetett nem szeretni. :)
Meg hát persze ott a második szerelmem, L-joe. (XD) Na jó nem teljesen, de itt nagyon nagyon megszerettem a stílus miatt. :D
Én nagyon örülnék, ha lenne második évad. Rám számíthatsz, olvasni fogom. Jó nem ígérem, hogy rögtön hozzá is szólok, de tuti előbb-utóbb megteszem. Nálad nem hagyhatom ki. ^^
Szóval mindenki nevében mondhatom szerintem... nagyon köszönöm, hogy megírtad a történetet, hogy ilyen zseniálisan tetted ezt. És persze, hogy olvashattam. Amit nagyon szerettem még az az élménybeszámolód a részeknél. Hogy így hozzászóltál az olvasóidhoz és a rajongóidhoz. :)
Mi mind nagyon imádunk téged. Sok sikert a továbbiakhoz. (ne idegeskedj, nem szabadulsz meg tőlem, mindent elolvasok ám) ♥♥♥♥
Jaj, ne sajnáld, így is örülök, hogy most írtál :) Az idő mindegy, bármikor boldoggá tesz egy hozzászólás :D Negyedszer? :D akkor jobban ismered a sztorit nálam.... én már bizonyos részeit el is felejtettem... De boldoggá tesz, ha azt mondod, hogy még így is tetszett :D
TörlésÉn mivel ma végeztem a nyelvvizsgámmal, ezért ma már folytatom is a történetet, így nem kell rá már tovább várni.
Én köszönöm, hogy olvastad, és még jobban fogok, ha továbbra is szeretni fogod :)
Köszi, hogy írtál :